Bázakerettye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

.../.... (...) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 12/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Bázakerettye Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

1. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Bázakerettye Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

2. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. §

(1) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Bázakerettye Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)      a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)      településképi követelmények meghatározásával.

(2) A helyi védelem célja:

a)      A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

b)      A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a)      A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.

b)      A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése.

c)      A település védett természeti területeinek védelme.

(5) ^[1]

2. §

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1.      cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló,

2.      cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos,

3.      cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

4.      címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla)

5.      CityBoard: olyan két lábon álló, egy vagy két oldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés.

6.      CityLight: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amely papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy reklám közzétételére alkalmas digitális kijelzővel rendelkezik;

7.      értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) 23/B. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

8.      fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;

9.      funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,

10.    forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;

11.    főépület: az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl. lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület,

12.    futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg,

13.    illeszkedés: az építmény környezetére előírt településképi követelményekhez való illeszkedése,

14.    információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight, a CityBoard, az okos pont, valamint a fa körüli henger;

15.    helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

16.    Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

17.    közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;

18.    közterületről látható, magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: a ledfal, forgó prizmatábla, futófény.

19.    melléképület: az ingatlan elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó egyéb funkciót befogadó épület (pl. gépjármű-tároló, egyéb tároló, raktár, műhely, ól)

20.    megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

21.    menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

22.    okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);

23.    önkormányzati információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a település lakói és a településre érkezők tájékoztatására szolgál;

24.    pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;üzletfelirat: homlokzatra betűnként rögzített vagy festett üzletnév, vagy szolgáltatás megnevezése,

25.    reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;

26.    védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.”

3. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester látja el.”

4. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Bázakerettye Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a)      helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac)  a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

b)      helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.”

(3) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.”

(4) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

a)      a védett érték megnevezését,

b)      a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám),

c)      a védelem típusát,

d)      a védettséget elrendelő képviselő-testületi határozat számát,

e)      a védett érték meghatározását (leírását),

f)       a védett érték létrehozására vonatkozó adatokat (tervező, alkotó, létesítés éve, számottevő átalakítás, felújítás ideje, fellelhető dokumentációja),

g)      a védett érték fotódokumentációját,

h)      a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint).”

5. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. §

Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt

a)      épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,

b)      köztéri és képzőművészeti alkotásokra,

c)      emlékművekre, emléktáblákra,

d)      utcabútorokra,

e)      helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

terjed ki.”

6. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása”

7. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. §

Településképi szempontból meghatározó terület:

a)      kertes családi házas terület,

b)      lakótelepi/ társasházi/ üdülő terület,

c)      ipari terület,

d)      temető terület,

e)      rekreációs terület,

f)       külterületi, beépítésre nem szánt terület,

g)      szőlőhegy terület,

h)      településképi szempontból meghatározó természeti terület.”

8. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„9/A. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

12/A. §

(1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklám közzétételére nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 50 cd/m² mértéket meg nem haladó fénysűrűségű fényforrások használhatók.

(6) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételére alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(7) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(8) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)      kioszk,

b)      utasváró,

c)      közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      információs célú berendezés, kivéve a CityBoard,

e)      más célú berendezés,

f)       cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(9) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)      közművelődési célú hirdetőoszlop,

b)      információs célú berendezés, kivéve a CityLight, és a CityBoard,

c)      más célú berendezés,

d)      cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(10) A CityLight legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezhet.

(11) A CityBoard egy oldalról látható reklámfelülete a 9 négyzetmétert, a láb magassága 2,5-3,5 métert nem haladhatja meg.”

9. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„9/B. Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

12/B. §

(1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el úgy, hogy megjelenésük egységes legyen, a harsány színű kialakítás kerülni kell.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.

(9) Épületen, kerítésen elhelyezett cégér maximális mérete 2,00 m² lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva, vagy zárva felirat, mely lehet fehér, piros és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.

(12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el.””

10. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet) 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

a)      helyi védelem alatt áll;

b)      helyi területi védelem alatt áll;

c)      településképi szempontból meghatározó területen áll;

d)      közterület felől látható;

e)      az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.”

11. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településképi véleményt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. ”

12. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

a)      egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

b)      helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,

c)      településképet érintő, közterületről látható reklámok és reklámhordozók, reklámfelület létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,

d)      közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A településképi bejelentési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.”

13. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelmet a polgármesterhez a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott formában és tartalommal, az 5. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal kell benyújtani.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Bázakerettye Község Képviselő-testületénél^[6] lehet fellebbezéssel élni.

(6) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(7) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1.      a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,

2.      a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,

3.      a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

4.      a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,

5.      a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,

6.      a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.”

14. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településképi kötelezési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le. Az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)^[7] eljárási szabályait kell alkalmazni.

(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr^[8]. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.”

15. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. A településkép- védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

16. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100 000 Ft.”

(3) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a)      a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)      a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)      a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)      a jogsértő állapot időtartamát,

e)      a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)       a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)      a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településkép- védelmi bírság kiszabásának esetei:

a)      a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b)      a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c)      a településképi követelmények be nem tartása;

d)      a településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.”

17. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. A településkép- védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja”

18. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településkép-védelmi bírságot Bázakerettye Község Önkormányzata 75000260-15004495 számú számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a bírságot megállapító határozat kézhezvételéről számított 30 nap. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető.”

19. §

Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet „(Módosításokkal egységes szerkezetben)” alcím címe.

20. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Bázakerettye Község Önkormányzata Képviselő-testületének

.../.... (...) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 12/2017.(XII.31.) önkormányzati rendelet módosításáról

Bázakerettye Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

1. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Bázakerettye Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)- h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:”

2. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„1. §

(1) Jelen rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja Bázakerettye Község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzus által történő védelme és alakítása

a)      a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás valamint a védelem megszüntetés szabályozásával;

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)      településképi követelmények meghatározásával.

(2) A helyi védelem célja:

a)      A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

b)      A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban álló használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a)      A település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák megőrzése.

b)      A település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése.

c)      A település védett természeti területeinek védelme.

(5) ^[1]

2. §

A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1.      cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló,

2.      cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos,

3.      cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

4.      címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla)

5.      CityBoard: olyan két lábon álló, egy vagy két oldalról látható, papír (esetleg fólia) alapú, nem ragasztott, reklám közzétételére alkalmas felülettel, belülről megvilágított vagy digitális kijelzővel rendelkező, vízszintes formátumú berendezés.

6.      CityLight: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amely papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy reklám közzétételére alkalmas digitális kijelzővel rendelkezik;

7.      értékvizsgálat helyi védelem megállapításához: településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet) 23/B. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;

8.      fa körüli henger: reklámok közzétételére szolgáló, kör alaprajzú, üreges, fém szerkezetű henger;

9.      funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételére, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál,

10.    forgó prizmatábla: olyan reklámtábla, amelyen három különböző plakát folyamatosan váltja egymást;

11.    főépület: az ingatlan elsődleges rendeltetését (pl. lakó-, üdülő-, szállás-, iroda-, kereskedelem-, vendéglátás-, szolgáltatás-, oktatás-, egészségügy-, kulturális-, üzemi-) magába foglaló épület,

12.    futófény: állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet vagy árut nevez, jelenít meg,

13.    illeszkedés: az építmény környezetére előírt településképi követelményekhez való illeszkedése,

14.    információs célú berendezés: az önkormányzati információs tábla, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, a CityLight, a CityBoard, az okos pont, valamint a fa körüli henger;

15.    helyi védelem alatt álló helyi építészeti örökség: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

16.    Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült reklámhordozó, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét;

17.    közterület: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontjában meghatározott terület;

18.    közterületről látható, magánterületen elhelyezhető egyéb reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés: a ledfal, forgó prizmatábla, futófény.

19.    melléképület: az ingatlan elsődleges rendeltetéséhez kapcsolódó egyéb funkciót befogadó épület (pl. gépjármű-tároló, egyéb tároló, raktár, műhely, ól)

20.    megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

21.    menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

22.    okos pont: új infokommunikációs megoldásokat alkalmazó, a turisták és a lakosság interaktív élményalapú tájékozódását és információszerzését elősegítő intelligens eszköz; strapabíró, interaktív, kreatív, szórakoztató szabadtéri készségfejlesztő játékok; elektromos töltőberendezés köztéren való szigetszerű elhelyezése - érintőképernyős kültéri interaktív infótorony (smart kioszk);

23.    önkormányzati információs tábla: olyan önálló szerkezetű tábla, vagy üveges szekrény, közérdekű információs célt szolgáló kirakatnak nem minősülő berendezés, amely a település lakói és a településre érkezők tájékoztatására szolgál;

24.    pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;üzletfelirat: homlokzatra betűnként rögzített vagy festett üzletnév, vagy szolgáltatás megnevezése,

25.    reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;

26.    védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.”

3. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos szakmai feladatait a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester látja el.”

4. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet írásban Bázakerettye Község Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) intézett levélben a védelem alá helyezés vagy a védelem megszüntetés tárgyának egyértelmű megjelölésével és a kezdeményezés rövid indoklásával.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a)      helyi egyedi védelem esetén:

aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,

ac)  a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,

b)      helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.”

(3) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.”

(4) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A helyi védettség alatt álló értékek nyilvántartásának vezetése a a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző feladata. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden helyi védett értékre vonatkozóan:

a)      a védett érték megnevezését,

b)      a védett érték helyét (cím: utca, házszám, helyrajzi szám),

c)      a védelem típusát,

d)      a védettséget elrendelő képviselő-testületi határozat számát,

e)      a védett érték meghatározását (leírását),

f)       a védett érték létrehozására vonatkozó adatokat (tervező, alkotó, létesítés éve, számottevő átalakítás, felújítás ideje, fellelhető dokumentációja),

g)      a védett érték fotódokumentációját,

h)      a védett érték helyreállítására irányuló szakmai javaslatot (szükség szerint).”

5. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. §

Az egyedi helyi védelem a település jellegzetes, értékes és hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, a Rendelet 1. mellékletében felsorolt

a)      épületekre, épületrészekre, homlokzatokra,

b)      köztéri és képzőművészeti alkotásokra,

c)      emlékművekre, emléktáblákra,

d)      utcabútorokra,

e)      helytörténeti szempontból jelentős egyéb létesítményekre

terjed ki.”

6. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása”

7. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. §

Településképi szempontból meghatározó terület:

a)      kertes családi házas terület,

b)      lakótelepi/ társasházi/ üdülő terület,

c)      ipari terület,

d)      temető terület,

e)      rekreációs terület,

f)       külterületi, beépítésre nem szánt terület,

g)      szőlőhegy terület,

h)      településképi szempontból meghatározó természeti terület.”

8. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet a következő alcímmel egészül ki:

„9/A. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

12/A. §

(1) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(2) Utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

(3) Utcabútor, reklámhordozó épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklám közzétételére nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 50 cd/m² mértéket meg nem haladó fénysűrűségű fényforrások használhatók.

(6) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételére alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

(7) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(8) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)      kioszk,

b)      utasváró,

c)      közművelődési célú hirdetőoszlop,

d)      információs célú berendezés, kivéve a CityBoard,

e)      más célú berendezés,

f)       cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(9) A településképi szempontból meghatározó területen a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és cégér:

a)      közművelődési célú hirdetőoszlop,

b)      információs célú berendezés, kivéve a CityLight, és a CityBoard,

c)      más célú berendezés,

d)      cégjelvény, a címtábla, a cégtábla, a megállító tábla.

(10) A CityLight legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezhet.

(11) A CityBoard egy oldalról látható reklámfelülete a 9 négyzetmétert, a láb magassága 2,5-3,5 métert nem haladhatja meg.”

9. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„9/B. Cégér, üzletfelirat, kirakat és információs tábla elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

12/B. §

(1) Cégér, üzletfelirat, kirakat a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el.

(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb összesen 2 db üzletfelirat és cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db üzletfelirat és cégér helyezhető el úgy, hogy megjelenésük egységes legyen, a harsány színű kialakítás kerülni kell.

(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdéseken túl az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy üzletfelirat és cégér helyezhető el.

(5) Épületen önálló kirakatszekrény a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban helyezhető el, üzletenként 1 db.

(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.

(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti.

(8) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, homlokzati díszeit.

(9) Épületen, kerítésen elhelyezett cégér maximális mérete 2,00 m² lehet.

(10) Világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, a cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva, vagy zárva felirat, mely lehet fehér, piros és zöld színű is. Visszatükröződő, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér nem helyezhető el.

(11) Oszlopon, oszlop jellegűen elhelyezett cégér legmagasabb pontja a 3,0 m-t nem haladhatja meg.

(12) Idegenforgalmi információs tábla az utcatáblákkal azonos formában, színben és megjelenéssel helyezhető el.””

10. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm.rendelet (a továbbiakban: 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet) 1. mellékletében szereplő kivételek figyelembevételével indított építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, amennyiben az építési tevékenységgel érintett épület, építmény:

a)      helyi védelem alatt áll;

b)      helyi területi védelem alatt áll;

c)      településképi szempontból meghatározó területen áll;

d)      közterület felől látható;

e)      az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el.”

11. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és jelen Rendelet előírásait kell figyelembe venni.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A településképi véleményt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. ”

12. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni törvényben egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

a)      egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

b)      helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,

c)      településképet érintő, közterületről látható reklámok és reklámhordozók, reklámfelület létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,

d)      közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A településképi bejelentési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le.”

13. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A kérelmet a polgármesterhez a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott formában és tartalommal, az 5. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal kell benyújtani.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Bázakerettye Község Képviselő-testületénél^[6] lehet fellebbezéssel élni.

(6) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(7) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

1.      a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,

2.      a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,

3.      a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

4.      a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,

5.      a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,

6.      a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.”

14. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településképi kötelezési eljárást a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester folytatja le. Az eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)^[7] eljárási szabályait kell alkalmazni.

(2) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei: A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre az Ákr^[8]. alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki. A kötelezést tartalmazó hatósági határozatot a Tktv. 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére vonatkozhat.”

15. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 16. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. A településkép- védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke”

16. §

(1) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.”

(2) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság legkisebb összege 100 000 Ft.”

(3) A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 19. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bírság mértékének meghatározásánál mérlegelni kell:

a)      a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b)      a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c)      a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d)      a jogsértő állapot időtartamát,

e)      a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f)       a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g)      a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(3) A településkép- védelmi bírság kiszabásának esetei:

a)      a rendeletben előírt településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztásával megindított építési tevékenység;

b)      a településképi bejelentésben foglaltaktól eltérő építési tevékenység végzése;

c)      a településképi követelmények be nem tartása;

d)      a településképi bejelentésre hozott polgármesteri döntésben foglaltak be nem tartása.”

17. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 17. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. A településkép- védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja”

18. §

A településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet 20. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A településkép-védelmi bírságot Bázakerettye Község Önkormányzata 75000260-15004495 számú számlájára kell befizetni.

(2) A bírság befizetésének határideje: a bírságot megállapító határozat kézhezvételéről számított 30 nap. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető.”

19. §

Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 12/2017(XII.31.) önkormányzati rendelet „(Módosításokkal egységes szerkezetben)” alcím címe.

20. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.