MAORT Elemi Iskola

Hofstadter József

Báza és Kerettye önálló községek 1936. június 4-i közigazgatási egyesülése előtt csak Bázában volt elemi iskolai oktatás. Az 1926-ban alapított bázai iskola két évig a helyi pásztorházban kapott helyet, majd felépült a jelenleg is megtalálható, emléktáblával megjelölt egykori iskolaépület.

Az immár egyesült Bázakerettye térségében 1937-ben fellelt szénhidrogénkincs az élet minden területén, így az oktatás helyzetét tekintve is óriási hatást gyakorolt településrészek életére. 1938-ban megalakult a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), melynek első telephelye a Kerettye-i településrészen létesült. A szénhidrogén mező feltárásását kezdetben két olajfúróberendezés végezte, amelyek működéséhez mérnökök, geológusok, munkások tucatjaira volt szükség. A semmiből, nagyon rövid idő alatt létrejött üzem nagy munkaerő szükségletét a környező apró falvakból (Bánokszentgyörgy, Várfölde, Pördefölde, Lasztonya, Borsfa, Kistolmács, Lispeszentadorján, Valkonya, Maróc, Kiscsehi, Kányavár, Dömefölde, Páka, Csömödér) felvett munkavállalók tömegei elégítették ki.

A vállalat a kezdetektől fogva rendkívül fontosnak ítélte meg munkásainak és azok gyermekeinek oktatását. Az utóbbi érdekében, már a megalakulás évében, "MAORT Elemi Iskola" néven egy fabarakkban, magániskolát létesített itt, az újonnan épített „mérnök camp” házaihoz közeli, gyönyörű természeti környezetű kiserdőben. Az erdei iskola melletti kisházban egy 7 fős tanulóotthon is létesült, mivel a kiépített úthálózat és az  autóbuszközlekedés hiánya miatt a mindennapi bejárás nem volt megoldott. Később a megnövekedett létszám miatt, átmenetileg az újonnan épült munkásotthon (ma Déryné Művelődési Ház) egyes részeit is igénybe vették tanterem és szállás biztosításának céljából.

A Rákos Magda igazgató-tanító vezetésével létrejövő iskolai oktatás megszervezése és a tanulóotthon biztosítása nem volt zökkenőmentes, hiszen kezdetben sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem voltak adottak. A  vállalatnak azonban sikerült a szülőket meggyőzni a biztosított lehetőségek kihasználásáról és annak előnyeiről (sportolási feltételek, német nyelvoktatás, kulturális tevékenység, stb.).

A fabarakk helyett 1941-ben, a MAORT saját Tervezési és Építési csoportja egy göcseji motívumokat is felmutató téglaépületet épített egy tanteremmel és tanító lakással, valamint irodával és mosdóhelyiséggel. Sőt az akkori előírásoknak megfelelően egy óvóhelyet is kialakítottak az épület alatt. 1942-ben a bázai felső tagozat átkerült ide és a MAORT Elemi Iskola, Társulati Népiskola néven működött tovább. 1947-ben az egyre növekvő igények miatt az épületet egy újabb tanteremmel bővítette a vállalat. (Ez az épület D- i  része a tornácos főbejáratig, ahol az emléktábla található.)

1948-ban az iskolákat államosították, ezzel a magániskola státusza megszűnt és neve Állami Általános Iskola és Tanulóotthonra változott. A tanulói létszám ezután is folyamatosan nőtt, emiatt 1952-53-ban a létesítményt állami beruházás keretében két tanteremmel és egy szolgálati lakással bővítették. (Ez az épület É-i része.) A különálló mosdóépület is ekkor létesült az udvarra. A bővítésben a szülők is jelentős részt vállaltak, de az akkor már Budafai Kőolajtermelő Vállalat néven működő üzem is komoly szerepet vállalt a munkálatokból. A bővítés ellenére ebben az időszakban is szükség volt a kultúrház oktatási célú igénybevételére.

A tanulók létszáma a kezdetektől fogva ugrásszerűen emelkedett. Míg az 1938-39-es tanévben már a 87 főt, 1948-49-ben a 176 főt, 1953-54-ben a 250 főt, 1956-ra pedig a bázai tagi iskolával együtt már a 300 főt is elérte. A folyamatosan emelkedő tanulói létszám és a lakosságszám növekedése 1959-re újabb bővítést indokolt. Mivel az erdei iskola további bővítésére már nem volt lehetőség, egy teljesen új egyemeletes épület épült fel mintegy 100 méter távolságra, a régi labdarúgó pálya helyén. Ebben 4 tanterem és egy nevelői lakás kapott helyet. Ezután a régi, erdei iskola szerepét fokozatosan átvette az új létesítmény, de 2002-ig még használták oktatási célokra.

Az épületet 2020-ban pályázati forrásból az önkormányzat közösségi célokra felújíttatta. Itt kapott helyet a helyi Olajipari Nyugdíjas Klub Egyesület klubhelyisége és egy Olaj- és Gázipari Helytörténeti Gyűjtemény is, melynek feladata a lokális múlt emlékeinek bemutatása és őrzése, a hely szelleméhez méltóan.